Vargáné Pável Márta, az AQP elnöke 2015. 02. 17. Mielőtt erre a kérdésre válaszolok, tisztázzuk, nézzük meg a megközelítőleg eredeti jelentésükben ezeket a ma lejáratott erősen eltorzított fogalmakat: Mi a demokrácia? Mi a liberalizmus? Mit is akar tőlünk az Isten? Könnyű valakiket /személyeket, pártokat stb./ mint szitokszóval; hogy nem demokratikus és nem liberális illetni. Ezen hangosan ordibálók, abban reménykednek, hogy ettől mindenki megijed. Ez sokszor be is jön nekik. Közlöm, mi Isten SAS-ai, nem tartozunk az ijedős fajta közé. Nem akarok ezekből az irányzatokból szakdolgozatot írni, így csak röviden /felületesen/ ismertetem, kékkel veszem azt, ami alap=eredeti jelentéshez közelít, és egyet is értünk vele, feketével azt, ami NEM valósul ma meg, így nem is elfogadható. Lilával azt, ami erősen kritizálható, de sok igazságot tartalmaz. Mi a demokrácia? http://hu.wikipedia.org/wiki/Demokrácia_%28politikai_rendszer%29 A demokrácia a társadalom jelentős számú választójoggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer[1], egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását… Nos, itt ezt akár abba is hagyhatnánk, mert a mai gyakorlat azt mutatja, ahogy megszerzik a hatalmat, azonnal maguk és a hatalomra juttató szűk csoportjuk felé hajlik a kezük. Az őket helyzetbe juttató, a szavazatát átadó népnek annyit adnak, amennyi éppen csak arra elég, hogy fel ne lázadjon ellenük.

  • Olyan politikai rendszer, melyben a szuverén „nép”, tehát a társadalom összes teljes jogú tagja – nem egyén, kis csoport vagy a hatalom bizonyos csoportja – igazgatja a közügyeket beleértve a kormányzást is… [4][5] Ez sem igaz, mert ahogyan megválasztatják magukat, saját, bennfentes csoportjaik döntenek, és a nép hangja esetleg népszavazások kivívásával történhet meg. Nem jellemző, hogy konzultálnak, ill. nem valósan konzultálnak az őket felhatalmazó néppel. Lehetnének köztéri gyűlések, az emberek közé spontán elvegyülhetnének a politikusok, a nem előre kijelölt /csókosok/, hanem minden réteget érintő civil szervezetekkel, szakszervezetekkel való elbeszélgetés, véleményalkotás, stb. valósulhatna meg. Csak ennek fényében lehetne lényeges döntéseket hozni, és nem a nép ellenében, mint most, ahogy a vasárnapi zárvatatásnál is történt.
  • A demokrácia olyan politikai rendszer, amely a népnek a közügyekben való részvételére épül. Annyira depresszióssá tették a népet, hogy 40%-át nem is érdekli a közügy, csak legyintenek.
  • Népuralom, egyenjogúság; az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom.[7] Névleg!
http://politikapedia.hu/demokracia A demokrácia ... népuralom. … A demokrácia egyik legmeghatározóbb sajátossága a szólás- és véleményszabadság. Magyarországon törvények vannak, miszerint bizonyos szavak, fogalmak kiejtésére retorzió jár, ha valaki nyilvánosan kimondja. A véleményt sem mondhatják ki – csak elvileg…–, mert az az állásukba, vagy előmenetelükbe kerülhet. Minden szinten retorzió van (és ez előtte is így volt), hol van akkor a demokrácia? Minden embernek baja lesz abban az esetben, ha az a téveszméje, hogy demokráciában él, és a valós demokratikus elvek szerint merne működni. Némely dolog csak a cirkusz kedvéért megvan pl. - [általános választójog]? alapján választott [parlament]? - egymással versengő [párt]?ok Ez már erősen sérült, mert sok párt csak különböző célokkal létrehozott kamupárt. Semmiféle jó koncepciójuk nincs, csak a saját érdekeik megvalósítása. A Választók szavazatainak elvételéért hazugságok, pénz adása, vagy éppen éhezőknek burgonya vagy tüzelő vásárlása. Hol van itt a szabad akarati tett? - autonóm igazságszolgáltatás. Ez hol van, hol nincs. - emberi jogok. Teljes mértékben sérülnek. Szinte bevett szokás, hogy az országon belül az egyik réteg bánthatja a másikat, és ha elmondják, vagy felszínre kerül, akkor a liberális-demokratikus szemforgató, saját torz érdekeiket védő, nyomoronc érdektömeg rájuk veti magát (riportok, média megjelenések, tüntetések formájában is…) és még örülhet, ha ezt is megússza az ártatlan, a bántalmazott, a kifosztott. - alkotmány. A mostani alkotmányunkat véleményünk szerint több helyen meg kellene változtatni, hogy valóban az ország népének és ne az uralkodói helyzetben lévő pártok képviselőinek kedvezzen. Pl. többkulcsos adórendszer, munkavállalók jogai stb. - pluralizmus. Jellemző módon a mások véleménye/álláspontja nem elviselhető nekik, így lejárató hadjáratokat szerveznek ellenük, csak a hangadóké az, ami elfogadható, és attól kell félni nehogy kötelező legyen a torz, kiforgatott világuk… - értékei: szabadság, egyenlőség, igazságosság, emberiség stb. Szép értékek lennének. Szabadság jelenleg nincs, vagy azt tesszük, amit behatároltak, vagy ha ellenállunk, akkor jobb esetben csak éhen halhatunk. Viszont szabadosság az van! Egyenlőség sincs, itt vannak egyenlők, meg még egyenlőbbek, a többieknek csend legyen. Az igazságosság az Isten törvényeinek elvetésével megszűnt, és hamis csoportok érdekeinek való igazság létezik csak. Pl. Megkonstruálnak egy hamis okot, majd a nagy liberális demokrácia nevében lebombázzák az idegen országot. Sőt egyes országok /főleg a nagy liberális demokrácia szószólói/másik ország ellen jól megideologizált, valótlan dolgokat valós tényeknek feltüntetve harci cselekményeket, megszállást kezdeményeznek (mert anyagi érdekeik így kívánják). Undorító ez a farizeusi szemfogatás. - a szabad egyesülés és gyülekezés joga. Ez többnyire addig létezik, amíg az uralkodói érdek nem nagyon sérülnek, onnantól megnyirbálásra kerülnek. - a szólás- és [sajtószabadság]? Sajtót nem az igazság, hanem a pénzvilág érdeke uralja. Akié a sajtó, annak közölhető az egyedien kiforgatott „igazsága”. Ezt mint párt nagyon is „élvezzük”. Így a valós demokrácia nem is működhet, mert ellenőrzött módon van levezetve az, hogy a nép mit hallhat meg – ami az ő érdekük…– és mi az, amit csendben kell tartani, pl. vidéken mennyire erős az éhezés, helyette minden nap bemondják milyen jó nekünk, mennyit fejlődtünk stb...! Igazi szólásszabadság az lenne, ha bármit, bárhol, bármikor el lehetne mondani mások személyének vélt megsértése nélkül. De nem lehet. Az antik demokrácia… Platón még igen fiatalon csalódott a demokráciában. Az ő értelmezésében a demokráciát a nép rosszul értette, a szélsőségességig fokozta, s így a szabadságból szabadosság lett, ami szerinte egyáltalán nem felel meg az demokrácia erkölcsi és ideológiai elvárásainak. Mint mindig, most is egyet kell értenem Platónnal. A modern demokrácia… John Locke szerint az eredetileg természetes állapotban (szabadság) élő emberek társadalmi szerződést kötöttek természetes javaik védelmének érdekében, így a kormányzás a kormányzottak megegyezésén alapul. Ha így lenne, semmi gond sem lenne, főleg ha a vezetők nem élnének vissza a közös megegyezéssel. Jean-Jacques Rousseau… a nép a hatalom birtokosa, részt vesz a hatalom gyakorlásában. Ez az elmélet érvényesül napjainkban is /csak elvekben működik/, és a demokrácia különböző típusai is ebben a formában nyilvánulnak meg. A fő végső hatalom hordozója a nép. A népszuverenitás elve a demokrácia különböző formáiban érvényesül. …. Két általános formája valósul meg jelenleg a világon: a [közvetett demokrácia]? és a [közvetlen demokrácia]?. Összegezve: mi magunkat demokratikusnak mondhatjuk a szó eredetihez megközelítő értelmében. De ezzel, ami az érdekek szerinti kifacsart, elferdített „demokrácia”, amit ma úton-útfélen hangozatnak, nem tudunk és nem is akarunk azonosulni. Mi valós demokráciát akarunk, és erre is fogunk törekedni! Mi a liberalizmus? http://hu.wikipedia.org/wiki/Liberalizmus A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadság-ot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt… Az AQP-nak már ez megfogalmazás sem jó, mert számunkra a szabadság Istenben gyökeredzik. A szabadelvűség eredeti, a reformkorból eredő fogalmától messze eltér mai jelentése, amely nekünk egyfajta egoizmusból eredő /talán erkölcsi korlátoktól mentes/döntés is lehet. Ez a szabadelvűség minden egyént érint, a társadalomra káros lehet, mert nem nézi kellő mértékig a másik érdekeit. Az AQP liberális elvei szerint, a mi szabadságunk nem jelenthet sem terhet, sem kötelezettséget a többi emberre nézve. Nekünk a társadalomban az a szabadság, amikor a magyar, a roma, a zsidó, a sváb stb. embert ugyanazon elvek alapján ítélik meg, és teszik közzé negatív vagy pozitív tetteit. A kulturális liberalizmus az egyéni jogokra koncentrál, a lelkiismeret és az életmód szabadságára, köztük olyanokra, mint a szexuális szabadság. A szabadelvűség, szabadosság nevében ma tudatosan pukkasztják, irritálják a többi embert a maguk szexualitásával, ami senkire sem tartozik, csak arra a kettő emberre… Vallásszabadság… Tisztán látszik, hogy vallásszabadság van a világban (igaz azon országok, ahol a hitükért, meg is ölik az embereket, nem is mondják magukat liberálisnak). Most végeztek ki egy csomó embert a keresztény hitük miatt, és ez nap, mint nap így van. Vagy magát demokratikusnak (de nem kulturáltnak, mert akkor ilyet nem tennének, mert a jóérzés határain belül lennének) mondott országokban is azzal keltik a feszültséget, hogy – most mindegy melyik vallásnál – nem tartják a másik hitét tiszteletben, sőt gúnyolják, könyveket, gúnyrajzokat, pamfleteket írnak róla. (Ugyanakkor azon meg visítozni kezdenek, ha az ő abszolút nem szokványos szokásaikat nem ismerik el…). Megismerés szabadsága, vagy azon alapelv, miszerint az állam ne hatoljon az egyén magánéletébe… A klasszikus liberalizmus. Az isteni és tételes joggal szemben a természetjogra alapozza az emberi jogokat. Itt ezzel – szerintünk – el is tévedtek. Az emberi életet csak egy nagyobb, magasabb szintű horizontról lehetne nézni, hogy az lehessen, ami. Ez ma a béka perspektivikusan néző liberalizmusban erősen sérül, és ez a liberális, nihilista felfogás az egész emberiség létét veszélyezteti. (A baj az, hogy most azt sem fogják érteni, miről írok.) Politikai liberalizmus… Támogatja a társadalmi szerződést, aminek alapján az állam polgárai a törvényeket hozzák, és egyetértenek abban, hogy alávetik magukat nekik. Úgy gondolja, hogy az egyének tudják a legjobban, mi a jó nekik. A politikai liberalizmus választójogot ad minden felnőtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. Választójog, ez eddig rendben. Ebben a szövegben viszont nincs benne az, hogy aki se olvasni, se írni nem tud, az is választhasson. Ki ellenőrzi, mit húzattak be vele, akkor viszont nem ő választott, hanem egy másik polgár kétszer. Itt is vannak erősen megfontolandó dolgok. Az alábbiakkal többségében egyet értek, mivel ha nem is definiálható autentikusan, mindenkinek megnyugtatható módon az, hogy mi a liberalizmus, akkor az egy varázskalap szerű valami, és mindenki akkor húzhatja elő azt, ami neki tetszik, amikor akarja, a nép meg nem veszi észre, vagy már szólni sem mer, hogy a király mezítelen. Így ez egy fenyegetésre használt, valós, konkrét ideológiát, tartalmat nem hordozó uralkodói eszköz a liberalizmus emlegetése. http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=1102&tip=0 A politikai ideológiai irányzatokat lehetetlen definiálni. Ha kísérletet teszünk a 'liberalizmus' meghatározására, akkor vagy túlzottan általános, és ezért közhelyes és semmitmondó, vagy túlzottan szűk meghatározást kapunk. … A különféle liberális politikai filozófiáknak nincs közös fogalmi esszenciája. Bár ebben a megállapításban nincs semmi meglepő, a politikusok, a politikai elemzők és az újságírók gyakran tesznek olyan kijelentéseket, amelyekből arra következtethetnénk, hogy létezik gondolatilag egységes liberális felfogás…. Egységes liberalizmus-felfogás helyett inkább csak családi hasonlóságokat fedezhetünk fel a különböző normatív liberális politikai filozófiák és a liberális politikák között… Most lássunk egy erősen másik, nacionalista megközelítést, mert a földi dolgoknak két oldala van, amivel mindenben nem érthetünk egyet, csak amiben igazsága van, főként arra vonatkozólag, hogyan éltek vissza, ezzel az irányzattal. http://hu.metapedia.org/wiki/Liberalizmus A "rendszerváltozás" után …. liberalizmus jelszavaival üldöznek mindent, ami magyar, és terjesztik az ön- és nemzetpusztító deviáns értékrendet. … A liberalizmus mai legfontosabb ereje a negyedik hatalmi ág, a média. Politikailag gyengének látszanak, de a tömegek gondolkodásának befolyásolása fontosabb számukra. A liberális média igyekszik minél több népbutító műsort sugározni (pl. valóságshow-k), hogy elejét vegye a népművelődésnek, amely a nemzet felemelkedését vonhatja magával. Fő célja a fogyasztói "társadalom" (valójában egyénekből álló antitársadalom) megteremtése, a jól manipulálható fogyasztói szürke tömeg előállítása. Műsoraival, beállítottságával a liberális-globalista értékrendet propagálja. Jellemzően sokat foglalkozik áltémákkal (bulvár, sztárok, stb.) a valódi, fontos kérdéseket és gondokat elhallgatja…. Civil szféra": A liberálisok rendszerint nem pártok köré csoportosulnak, hanem különböző gazdasági és társadalmi csoportokba, ami több, egymással átfedésben lévő haveri kört jelöl (pl. humanisták, antirasszisták, füvesek, jogvédők, homoszexuálisok). Ez több dologban is hasznukra válik: több arccal több embert nyerhetnek (vagy téveszthetnek) meg, egy-egy csoport bukása nem okoz nagy kárt a közösségüknek, beazonosításuk is nehezebb. Őket ért támadás esetén több néven is tiltakozhatnak, ami külső szemlélő számára úgy hat, hogy a "nép hangját" hallja egy erőszakos kisebbség helyett…. Mit is akar tőlünk az Isten? Mivel az AQUILA Isten SAS-aiból álló, hívő emberek alkotta politikai párt, semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Isten miért adott nekünk életlehetőséget, miért vagyunk itt, mi a cél. Nekünk az embertársaink felé az a legfontosabb, amit nekünk is megadott az Isten, a szabad akarat és a szeretet. Ezt senki sem veheti el senkitől. (Ez a baj a szektákkal, hogy ezt nem veszik figyelembe, pedig ez az Isten legnagyobb adománya az ember felé.) A szabadságunk is a miénk, amit ha rosszul használunk fel, vagy embertársainkat veszélyeztetjük a társadalom – jobb híján – jogosan valamilyen retorzióval hálálja meg. A mi szabadságunk Istené, így igazán szabadok vagyunk. Nekünk ehhez semmiféle földi kósza liberális eszme nem kell. http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=1102&tip=0 A hatalom Istentől származott, és a társadalmi hierarchia általános elfogadott volt: a középkorban természetesnek tekintették, hogy vannak uralkodásra és vannak alárendeltségre születettek - a társadalmat politikai testnek (body politic) gondolták…. A középkori politikai gondolkozók az isteni rendelésből és az emberek közötti természetes hierarchia gondolatából indultak ki. A modern természettudományok fejlődésével azonban választ kellett adni arra a kérdésre, hogy mi legitimálhatja a kormányzat hatalmát, ha az isteni rendelésre nem hivatkozhatunk…. Annak érdekében, hogy az ember biztonságban élhessen, és élvezhesse azokat a javakat, amiket megszerzett és megtermelt, szükség van a társadalomra: csak a társadalom biztosíthatja ugyanis, hogy a szerződéseket és megállapodásokat mindenki betartsa…. Istent felváltotta (látszólag) a társadalmi szerződés, a különböző elvek sokasága, de ne feledjük, Babilon is ledőlt. Konklúzió: az alapelvekből valójában 20% sem valósul meg, mert erősen eltorzított a rendszer. Feltehetjük a kérdést, hogy az eredeti elvek szerint akkor ki a demokratikus, liberális, Istennek tetsző akaratot véghezvivő? Az AQUILA Párt az!