Józan paraszti ésszel, ahogy én látom az orosz-ukrán háborút. Tudom, sokaknak kiakasztó lesz, amit leírok, de kérem az intelligens olvasóimat, ne a média által belénk ültetett gyűlöletből, hanem racionálisan, józanul nézzük a dolgokat, előbbre jutnánk.

RÖGTÖN KIJELENTEM, MAXIMÁLISAN HÁBORÚELLENES ÉS KIZÁRÓLAGOSAN A BÉKE HÍVE VAGYOK! De nem lehet csak azt mondani, amit az EU szeretne, hogy az orosz egy gonosz agresszor, mert mindennek kiváltó oka van/volt, és ha ezt nem veszik figyelembe, csak akkor mondhatnak ilyeneket. Részemről teljes mértékig egyetértek azzal, hogy védekezni fogok, akár preventíven is, ha az országomat fenyegetnék azzal, hogy a NATO egyre közelebb jön a határaihoz, egyre közelebb telepít fegyvereket, és van egy Ukrajna, amiről mindent el lehet mondani, csak azt nem; hogy jóságos, korrekt, nem korrupt és nem Amerika-bérenc /területeinek jobb része amerikai birtokban van…/. Amit Putyin mondott (kötetlenül idézve); hogy megtanulta az utcán, hogy mikor komoly veszélybe került, akkor elsőként kellett ütnie, mert utána már hiába tette volna.

Ismétlem: nagyon ellene vagyok a háborúnak, sőt nem bírnám elviselni, hogy bárkit is megölessek, azt sem szeretném, hogy bárki az országból a háborúba menjen vagy meghaljon. El kell gondolkozni azon is, mi a védekezés, s milyen szinten hathatós, vagy mikor elkésett. Ha már rákényszerítették az oroszokat arra, hogy lépjenek, így védekezzen, megvédje az ukránok által gyilkolt orosz népét stb., akkor nem olyan egyértelmű az orosz agresszió az én szememben. De lehet rajta józanul vitatkozni is.

Mindenki azt mondja, hogy békét kéne kötni, igaz…, de hogyan? Sokkal bonyolultabb, mint sokan hinnék! Ha a történelem nyomán visszatekintünk Ukrajnára, több történész véleménye szerint is olyan, mintha anno Ukrajna nem is lett volna, ez egy pár évtizede összeállt állam, ami még jogilag is kétségeket vet fel. A II. világháború utáni politikai nagyhatalmi érdek osztozkodásából alakultak ki a határok, amiben nagyon sok ország igazságtalanságot szenvedett, köztük Magyarország is, és a mai napig szenved, pl. az ukránok a magyarokat is üldözik, nyelvi és egyéb jogaikat megcsorbítják. A Szovjetunió felbomlása után a határok tehát megváltoztak, és a nagy Oroszország területének határait is módosították. Ennek a visszaállítására való – valamilyen szinten – orosz törekvés jogos-e vagy nem, azon el lehet vitatkozni.  Az, hogy a világháború utáni békeszerződés mennyire volt igazságos – szerintem semennyire – és hogy hol vannak az igazi határaink …, ennek eldöntése is belenyugvás kérdése, de rögtön sürgetővé válik, ahogy elkezdik gyilkolni a nemzetiségieket/népet, ahogy a finom, jóérzékű… ukránok tették az oroszokkal. Hát ez is kérdés, a tények függvényében elismerik-e a szerződéseket, amit egyre nehezebb, mert több ponton is megszegték. Ennek nyomán, ha nem ismerik el, akkor viszont nagyon flexibilisek a dolgok, és az igazságot kideríteni – ami mindenkinek megnyugtató volna…, — nehéz lenne (ha nem lehetetlen) békében leülni, minden környező ország résztvevőinek talán egy új koncepcióban megállapodni. Ez valós csoda lenne, főleg, hogy a háttérben az USA háborút akar – mindig is a háborúzás volt az érdeke…—, és ők tüzelik/pénzelik az ukránokat. Ugyanakkor az orosz pedig nem fogja visszaadni, ahonnan kiürítette az ukránokat. Látható ez:  Kudarccal ért véget a G20-as külügyminiszteri csúcs Újdelhiben Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai politikus szerint annyira eltérőek voltak az álláspontok az ukrajnai háború kérdésében, hogy nem tudták őket kibékíteni egymással. https://mandiner.hu

 Habár ennek a területnek az igazságos visszaosztásának is nagyon sokrétű hátránya lenne (s nem biztos, hogy általánosságban jó lenne), mert ugye benső forrongások, feszültségek lennének, ami nem biztos, hogy megérné. A békés részekben is belső feszültséget okozhatna, az emberek gondolkodása messze nem homogén, és nem logikus, nem objektív. Innentől kezdve – úgy gondolom – hogy tárgyalással is nehéz igazságot tenni, viszont ha nem ülnek le a tárgyalóasztalhoz, akkor nagyon könnyen kitörhet a világháború. Melyik ujjunkba harapjunk? Iszonyú nehéz a helyzet.

Az én szememben nem nevezhető egy lapon Putyinnal sem Biden, sem Zelenszkij, sem az EU vezetői, olyan messze lemaradnak mögötte száz szempontból is, hogy az nehezen sorolható fel. Zelenszkij a szememben – ha nézem a   zongorázást a micsodájával, meg a kábítószertől bódult fejét, tetteit, a nyelvi törvényeket meg egyebeket –, nekem akármennyire is nyomatja az EU, a NATO, meg az összes liberális, nem tartozik azok közé az emberek közé, akiket bármi szinten is el tudnék fogadni, bárminek is.  Anno semmit sem szerettem volna jobban, mint hogy az oroszok kimenjenek hazánkból. Mondhatom USA párti voltam, de idővel megláttam az igazi agresszor arcukat, a népeket, erkölcsöket szétromboló tetteiket, így lettem végleg orosz párti, mert sokkal emberibb az élet megközelítése, amit Putyinék kínálnak.

 Innentől kezdve az egész nagyon komplex politikai/háborús helyzetre nagyon nehéz azt mondani, hogy mi igazságos, és mi nem.

De ha a belföldi helyzetet nézem, akkor még nem is említettem – mert nekünk is nagyon sok anyagi támogatás elmegy erre a nyomorult ukrán helyzetre, ami bőven elég lenne a cigány lakosság felzárkóztatására, életkörülményeik javítására stb. —, hogy az északi részen télen fagyoskodó, éhező cigányokat meg sorsfordítóan senki se támogatja. Ezeket elhallgatják, nincs rá pénz, meg talán nincs rá akarat, és akkor még az éhező, megfagyó kisnyugdíjasokról sem beszélnek.

Nagyon örülök, hogy per pillanat Magyarország békepárti, és nagyon remélem, hogy Orbánék nem törnek meg a nyomás alatt és azok is maradnak.

 Ebbe a háborúba belebonyolódni rosszabb lenne, mint bármelyik eddigi háborúba, márpedig eddig magyar szokás volt mindig a vesztesek mellett végezni. Remélem most nem megyünk bele, de ehhez – szerintem – sürgősen ki kéne lépni a NATO-ból, meg az Európai Unióból is. Aggasztó, hogy megint a vesztes oldalára kerülnék, ha végleg kitör háború; Orosz, Kína, Fehéroroszország, Közel-keleti tengelyt nem tudják legyőzni (pedig ez láthatóan egy blokk lesz),  most kéne  kifelé sürgősen lépnünk -szerintem-. Nem is értem minek kínozzuk magunkat az EU-ban, mikor amit tesznek, annak 90%-a rossz, és mindig mi, magyarok vagyunk a „büdös lábúak”. Kikezdik a nemzeti jellegünket, az erkölcsiségünket, a kereszténységünket, a független döntéshozatalunkat akadályozzák stb., ez nekem enyhén szólva felháborító. De biztos vannak más tényezők is, amiket nem látok, vagy nem akarok látni, de az amerikai nyáladzást, az egész stílusukat, liberális túlsúlyú tragikus viselkedésüket stb.  semmi szín alatt nem szeretném az országunkban. Nem akarom az USA hatását semmi szín alatt, inkább legyen az orosz, közelebb áll a felsoroltokban. Undorít Amerika agresszív, mindenkit legyaluló viselkedése.

   Véleményem szerint amerikaiak által ukránok felhasználásával kiprovokált a háború, aminek ők nem is akarnak véget veti, jól jön a megroggyant gazdaságuknak. Tudjuk, Amerika totál eladósodott Kínának, és hát így akarja a fegyvereit eladni, munkahelyeket teremteni, olajat szerezni, és tönkre tenni más országokat, ahogyan eddig is tette. Sokan kiszámolták, hogy az USA léte alatt mindössze 16 év volt békés, a többiben különböző érdek, s mondvacsinált okok miatt valahol (de nem a hazájában, erre nagyon vigyáz) mindig háborúzott, most is ezt teszi, megint a hazáján kívül. Azon is látszik, ahogyan uralkodni akarnak az EU-n, ahogyan Ursulát, az EU üdvöskéjét magához rendelte Biden. Jelzem, elvileg az EU népe választotta meg, és nekünk kéne szolgálnia, nem az USA-tőkének. Úgy tűnik, céljuk Európa, köztük a német gazdaság tönkretétele, de ne legyen igazam.

Amerikát meg kéne kötözni az ámokfutásában. S ilyen címekkel is jelennek meg cikkek: ”Peking: az USA jelenti a legnagyobb nukleáris fenyegetést a világra, mondta Mao Ning kínai külügyminisztériumi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján.” Tejesen igazat adok. Nekem fékező erő, az ellensúly Putyin az oroszaival. Sajnos ellenük erre szükség van, mert csak bennük van remény, hogy megakadályozzák ezt az ámokfutást, az LMBTQ-propagandát, az erkölcstelenségeket, hazugságokat, vírus gyárakat, a kereszténység rombolását, az egy pólusú világrendet! Nem akarom az USA „új világát”, hogy eltűnjön a magántulajdonom és bérelhessek az államtól, ahol nem lenne kp. csak a bankban, s ha nem viselkedek szerintük jól, (nem vagyok maximálisan engedelmes, és nem lennék az!....) nem kapom a sajátomat, köszi, ebből és a többi undorítóságukból nem kérek. Aki nem tud gondolkodni, sem előre látni, hajrá, drukkoljon nekik stb. Meglátásom szerint nem marad más, mint egyetlen emberséges megoldás, a Putyiné, annak ellenére, hogy tudom, ők sem szentek, de ha választanom kell, nem Amerikára tennék, hanem az oroszra… Teszem ezt, mert nem szeretnék olyan világban élni, amit Amerika kínálna, az lenne az emberiség halála, akkor már maradjunk az orosznál. 

Őszintén megosztottam a gondolataimat, nem vagyok gyáva, - s mivel nem vagyok liberális, így - hajlandó vagyok kulturáltan vitatkozni is, de a bunkó viselkedést törlöm. Úgy vélem, ha valaki liberálisnak hiszi magát, az még nem hatalmazza fel a bunkóságra és mások fenyegetésére sem. Ha szabad országban élek, akkor ezt úgy gondolom, megírhattam.