Pável Márta Mi, az AQUILA Párt tagjai nem vallunk diktatórikus nézeteket, nem is vallhatnánk, ugyanis semmiféle diktatúrának nincs helye Isten világában – ahol a szabad akarat érvényesül –, és mi az Ő világát akarjuk minél közelebb hozni az emberekhez. Az Ószövetségben időnkén hathat úgy is Isten, mint aki kérlelhetetlen, hatalmi szóval diktál. Megjegyzem; teheti, nem gond, ugyanis egy kisgyerek hajlamos butaságokat, önpusztító tevékenységeket csinálni, és ennek elkerüléséért szót kell fogadnia az okosabbnak, az Atyjának/az Úristennek. Más út nincs! Isten kiválasztotta magának az embert (mielőtt az a földre született volna), aki elfogadta ezt a kiválasztását. A föld azonban sokakban elhomályosította az igazi voltukat, így már a többség nem akart hallgatni Istenre. Így azokhoz fordult, akik még misztikusabbak voltak, és meghallották, amit Ő akart az embernek mondani. Ilyenek voltak az ószövetségi zsidó nép prófétái is. Az emberiség, amikor már túl mélyre süllyedt a bűnben, mikorra már nem volt elégséges ez az isteni ismeret, példamutatás, a szeretet közvetítése stb., akkor Isten megint „lépett” és maga jött el Jézusban! Ezzel, az Újszövetségben már minden emberrel ismét és kollektívan szövetséget kötött az Isten, és ez – addig, míg az ember végleg el nem fordul az Úrtól – működik is. Jézus szeretettel közvetít felénk, nem erőszakol, csak tudatja, mi vár ránk, ha nem tesszük meg, amit kellene. Hatalmi szóval csak azoknak diktál, akik ebbe valaha beleegyeztek – még ha most nem is emlékeznek rá. Mi is a mai fogalmaink szerint a diktatúra? Legelébb függ az állampolgár tűrőképességétől is. Vannak népek, akik előbb lázadnak, és vannak – szerintem a magyar is ilyen –, akik egy darabig csak tűrnek, csak aztán robbannak. A diktatúra a latin szóból ered, mégpedig a dicto, dictare (diktál, parancsol, mondogat, elkészít, szerkeszt, megszab) igéből. Ebből lett a diktátor (fogalom), aki parancsol, és amely formában teszi, az pedig a diktatúra. A diktátor jellemzője: Ha valaki egy családról azt hallja, hogy a családfő olyan, mint egy diktátor, már ettől az információtól is megborzong. Hogyne tenné különösen akkor, ha egy egész ország felett egy diktátor vagy diktátor körüli kisebb – segédkező – garnitúra, vagy nagyobb hatalmú és pénzű csoport működik. A diktátor úgy véli: ő felsőbbrendű, mindent jobban tud, a nép szava lényegtelen (jelleméből adódóan gőgős és szeretetlen), majd ő mindent lerendez, mindent a kezében tart. Megosztani semmit sem akar, különösen a hatalmat nem, sőt meg is akadályozza, hogy hatalma veszélybe kerüljön.[1] Nem tűri a vitát, többnyire arrogáns. Még azt sem mondanám, hogy először rosszindulatból teszi, inkább abbéli meggyőződéséből, hogy itt valamiféle rendet kell tenni, és erre csakis ő képes. Minél tovább van hatalmon, - általában - a jelleme egyre jobban torzul, és az egója hatalmasra növekszik.[2] (Ezt a körülötte lévő haszonlesők még csak táplálják, sőt a kritikai információktól távol tartják.) A kritikát nem tűri, és meg is bosszulja! Egy-egy emberből a diktátori vonások már kicsi korában is előjöhetnek, és már a szűkebb környezetében is feltűnhet, és kiteljesedése csak attól függ, mekkora teret engednek neki. Viszont a diktátori lelkiség is úgy működik, mint a lavina, ha elindult, javarészt nincs megállás, csak tragédia. A diktátor istentelen (különben nem is tudna diktátor lenni, mert akkor kötelező lenne az alázat, és minden ember szeretete, szabadságának megadása), vagy hamis istenképpel rendelkezik, de ezt esetleg farizeusi módon hangsúlyozza, igazából maga fölött senkit sem ismer el. A már „forgalomban” lévő diktátor olyan személy, aki a hatalomgyakorláshoz többlet szabadságjogokat szerez vagy tulajdonít magának. A polgárok felett e (megszerzett) többletjogokat a teljhatalmának működtetésére használja fel. Egyre jobban kúszik a szabadságjogok megsértése felé, és egyre gátlástalanabb lesz. A diktatúra szörnyűbb, ha még egyfajta vallási fanatizmussal is párosul. Isten ellen itt lehet legnagyobbat véteni, mert ezzel még azt is elfordítják Istentől, aki addig a híve volt. Ugyanis az ember lelke mélyén szabad, és ez a tudat olyan mélyen beépült, hogy előbb vagy utóbb, de felszínre tőr. Nézzük csak meg a történelmi eseményeket. Manipuláció, mint a diktatúra egyik hathatós eszköze. Ki manipulálható? Szinte mindenki, aki nem eléggé okos, intelligens, vagy kiművelt. A manipuláló hatalmi s egyéb káros céllal művileg beleavatkozik a dolgok természetes menetébe. Többnyire az információ hitelessége és annak áramlása lesz veszélyeztetett, illetve egy már kiépült diktatúrában megmanipulálják az adatokat, a tényeket nem a valóságnak megfelelően, és nem olyan mélységben engedik közölni – vagy csak erősen szelektíven –, hogy az igazság autentikusan levonható lehessen belőle. A lényeg az, hogy az állampolgár ne lásson tisztán, és minél zavarosabbak a dolgok, annál könnyebb megtéveszteni. A diktátor irányításával szinte minden manipulálható, ami az érdekében van, pl. statisztikák, eltitkolt tények után levont hamis következtetések stb. Sokszor még a legravaszabbak sem tudják, hol, mivel, hogyan van manipulálva az emberiség. Ez a hamiskodás, a másik beetetése korunk egyik nagy veszedelme, és már-már a vérünkké lett. S nem is igen hallani arról – mert bebizonyítani elég nehéz, amúgy is siklanak, mint a kígyó –, hogy valakiket tudatos manipuláció miatt bezártak volna. Ez még nem működik. Még az istenképben is sok vallásnál vannak manipulatív elemek, sőt minél silányabbak lesznek az „igehirdetők”, annál jobban húzzák le magukhoz a hívőket is anélkül, hogy tudhatnák, hogy ez messze nem az, aminek lenni kellene. Sajnos, naponta szinte mindenki, a lehető legtöbb szinten manipulálva van: ez is az emberi szabadság ellen hat, sokszor családon belül is működik, mert pl. a feleség a férjet és viszont, a gyereket a szülő és viszont, és ezek sokszor már fel sem tűnnek. Államilag is, és világhatalmilag is megy ez a szörnyű játszma, nehéz eldönteni, volt-e madárinfluenza vagy nem, várható-e járvány vagy nem, kinek mi áll az érdekében. Nézzük meg pl. az utóbbi évtizedekben indított háborús okokat: kiderült, hogy nem is úgy volt, vagy teljesen más volt az ok, amiért megtámadták a másikat. Egy idő után láthatóvá lesz, hogy nagy része tudatos manipuláció volt egy másik érdek elérése céljából. Minél képzetlenebb, tanulatlanabb, kevésbé intelligens, „kockafejűbb” az emberiség, annál könnyebb elhitetni vele bármit is. A diktatúrának kedvez a tanulatlanság. Meg kell nézni Hitlert, ő egy lényeges elem, ha a diktatúrát, mint jelenséget vizsgáljuk. A diktátornak jó „szeme” van arra, hogy a fennálló elégedetlenséget és okait meglovagolja, és a maga elképzelése szerint elferdítve megoldást kínáljon. Sokszor az átlagembernek – esetleg erősen nacionalista – jelszavak, bakancsok csattogtatása, katonás vonulás, egy dal, egy lobogó elég, és már rohan is a vesztébe. A tesztoszteron túlsúly kijön. Ezt még szuggesztív beszédekkel erősítik, és azt sem tudja az állampolgár, mikor a lövészárokban felébred a kábulatából, hogy hogyan került oda, miért ment bele ebbe a helyzetbe. Nos, ilyen az ember. Sajnos sok mindenbe belevihető az a lény, akit nem tanítottak meg széleskörűen, logikusan, kritikusan gondolkozni. Becsületes, istenhívő ember senkit sem manipulál, erre nincs szüksége. Az AQUILA Párt nem akarja, soha nem is ismeri el sem a manipulatív módszereket, sem a hazugságot, sem a diktatórikus rendszert. Tudjuk, nem leszünk nagy népi mozgalommá, mert az emberek nem szeretik az igazságot – elszoktak tőle…–, fáj az igazság fényétől a szemük. Nem baj. Nekünk két dolog közül kell választani; vagy engedelmeskedünk Istennek, vagy egy leszünk a populista pártok közül. Egyértelmű, hogy az isteni engedelmességet választjuk, és ettől leszünk teljesen mások, de reményünk lesz arra – mivel már több hihetetlen dolgot is elértünk Isten segítségével –, hogy Magyarországból egy olyan országot alkotunk, ahol minden ember szeretne élni. Nem fogunk egy vallás politikai befolyása alá sem tartozni – annak ellenére, hogy katolikusok vagyunk –, minket Istenen kívül senki sem fog behatárolni, a mi irányításunkban „Isten egyedül elég!”, ahogyan Avilai Szent Teréz lelki-anyánk mondta. Tudjuk, saját erőnkből megtenni lehetetlen lenne, hogy befuttassuk a pártot, elég pénzünk se lenne hozzá. (S nem hinném, hogy a gazdagabb rétegek érdekében állna, egy abszolút isteni jog talaján álló pártot támogatni, bár jó lenne, ha tévednék.) Tudjuk, az Isten által közölt módszerek egyediek, de hathatósak. Mi csak az isteni irányításban és annak erejében, hatásában reménykedhetünk. Mi megtesszük, amit Ő parancsol. Az AQUILA nem arra törekszik, hogy minden áron hatalomra kerüljön, hanem folyamatosan – ahogyan most el is kezdtük – közöljük az új élethez vezető normákat, tudást, a filozófiai, erkölcsi, életviteli stb. módszereket, teendőket, nem rejtve véka alá az elérendő célt. Lehet belőle okulni, esetleg más pártoknak is (akik most hatalmon vannak) csemegézni. Reméljük, sokaknak lesz füle a hallásra. Tehát ezzel a bevezető módszerrel küzdünk egy igaz, becsületesen élhető országért, és minden tettünket az Isten diktátuma határozza meg. Bízhatnak Benne, egyedül Benne. 2012. 04. 04.


[1] Ennek a veszélynek a kiszimatolásához rendkívüli érzéke van, mint ahhoz is, hogyan tartsa fenn a hatalmát. [2] Nem akarok senkivel sem személyeskedni, de a történelemben ezt sokszor megfigyelhettük.