Itt nem a muszlimok ellen írok, hanem a hitelrontás az, ami felháborít. Igaz, vallásszabadság van, de ezekben az esetekben mégsem lehetne, mert a neve és származása miatt kellene, hogy legyen egyfajta erkölcsi kötelezettsége keresztény országunk felé! Itt úgy látom, nem volt, sajnos nem. Közölném: a keresztvíz nem lemosható - mert ontológiai szentség -, lehet bármi, akkor is keresztény marad. Jó hozzánk az Isten, hogy nem lett a királyunk ifjabb Horthy István Sharif, aki muszlim lett! Megdöbbentő hír volt ez, de már semmin sem csodálkozom. Népi mondás: Az alma nem esik messze a fájától, de ha mégis, akkor nagyon messze gurul. Úgy látszik ez történt most itt is. Úgy nőttem fel, hogy az én nagypapám szobájában az Ő nagyapja, Horthy Miklós képe volt a falon, néztem amint feszített fehér lovon, ezt néztem évekig...! Nem vagyok sem Horthy ellen, sem mellette, mert nem rendelkezem elég tudással ahhoz, hogy véleményt formáljak. De ez a hír elég meredek, nekem nyelvöltögetés hazánk hitével szemben. Szeretnék beszélgetni ifj. Horthy Úrral, és szeretnék válaszokat adni azokra kérdésekre, amik meg nem válaszolása a mohamedánokig űzte. Azt gondolom, meg kellene ragadni a lehetőséget, garantálom, meglesznek a jó válaszok. Kérem, vegye igénybe a beszélgetést, mert ismétlem: a név, a származás kötelez - ne botránkoztassa meg honfitársait -, főleg akkor, ha nagyapja Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója volt, egy keresztény országé! http://mandiner.hu/cikk/20151014_horthy_istvan_sharif_interju_valojaban_o_volt_az_apam „Nagyon szeretem a kereszténységet, de annyi okos ember taglalta már, hogy eltűnt belőle szinte minden, ami valódi. Nincs benne az az eredeti erő és kapcsolat, amelyet az iszlámban érzek – magyarázta.” Téved, mert VAN „erő”, és beleviszem a „kapcsolatba” is, éppen ezzel szembesíteném, szeretnék elbeszélgetni Horthy úrral, remélem nem félne a kulturált lelki csatától afelett, hogy mi a végső igazság, és mi nem. Én - garantálom - meg fogom adni azokat a válaszokat, amiket nem kapott meg. Mi, az AQUILA nem csak hitből vagyunk együtt, hanem azért is, mert megvannak az elégséges válaszaink az életünk céljáról, okairól, a létünk alapjairól, a lelki egzisztenciánkról; a transzcendens élményeink bevirágozzák az életünket. Nem kell ehhez keresztényként a muszlimokig futni. Az igaz, hogy többnyire silány a hittanítás (is), igaz, nincsenek őszinte, hittel kapcsolatos viták, hogy nem sűrűn kapunk elégséges választ, és elsilányul minden, ezért megkövetem Önt, tisztelt Horthy Úr! Ugyanakkor engedje meg, hogy bemutathassam, hogy vannak stabil élő pontok - Jézus Krisztus akaratából és segítségével – ide kell eljutni, és ez, amit kínálok az a pont, ami bőven elég. Az általunk megélt kereszténységben van eredeti erő, van benne szeretet, elkötelezettség és hűség Krisztus és hazánk iránt is…! Őszinte tiszteletem a mélyebb hit megélése miatti igénye, keresgélése felett, de az sajnálatos, hogy a valós kereszténység a mai szemléletében nem létezik, mert csalódott. Ha nem a Kormányzó unokája, még azt mondanám, tisztelem az igényessége miatt és örülök, hogy valamiféle Istenképig eljutott, de így nem tehetem. „Gyerekként szoros volt a kapcsolata Horthy Miklóssal… Horthy Miklós unokája szerint azonban az Iszlám Állam harcosai nem igazi muszlimok, hiszen embert ölni bűn. Sharif azt sem tartaná különösen nagy problémának, hogyha száz év múlva minden magyar muzulmán hitre térne át. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója volt István nagyapja. A második világháború végén felmerült, hogy háromévesen királlyá koronázzák, de a család elmenekült Magyarországról.” Ellentmondásban van az állításával az, amit nekünk mondott a muszlim tanító (lásd előző cikkemet), valamint a napokban megjelent muszlim nő állításaival, és azzal is, ami körülöttünk van a világban. Kevés dolgot kívánnék jobban, mint hogy az összes muszlim a béke híve legyen, a békés, kulturált egymás mellett élés híve, akik tiszteletben tartják a másik vallását, szokásait is. Félek, hogy ez csak az én ábrándom, legalább is ma erősen így néz ki a dolog. Kijelentem, mi az AQUILA (Isten sasai), akik Jézus Krisztus követői vagyunk, mert ide születtünk, itt kereszteltek, neveltek, nem leszünk hitünk árulói. Mi nagyon nagy bűnnek tartanánk bármikor is azt az árulást, amivel Jézus Krisztus követését felcserélné bárki is, bármire. Gondoljunk bele, lett volna esélye arra – nagy szerencse, hogy nem így lett –, hogy a keresztény Magyarország királya legyen. Pável Márta 2015.12.11.